Következő Kallós Örökség Műhelyünkön pedagógiai műhelyfoglalkozásra kerül sor, ezúttal népi énekek és gyermekjátékok elsajátítására, gyakorlati útmutatására invitáljuk azokat a pedagógusokat, akik fontosnak tartják ezt a hagyatékot elmélyíteni és továbbadni a gyermekeinknek. (…)
TovábbA műhelyre a helyek beteltek, megértésüket köszönjük!
A paraszti háztartásokban régen különös figyelmet fordítottak arra, hogy a megtermesztett mezőgazdasági javak mellett olyan vadon termő növényekből is elraktározzanak, amelyek aztán az év során segítették a beteg családtagokat vagy csak egyszerűen élvezeti értékük miatt fogyasztották őket. (…)
Szent György- és Szent Mihály-naphoz kapcsolódó, pedagógusoknak szóló Kallós Örökség Műhelyt hirdetünk. Ez alkalommal egy olyan műhelyfoglalkozást képzeltünk el, ahol pedagógusként ötletet és gyakorlatot szerezhetsz arról, hogy hogyan lehet a népi kultúrát, (…)
TovábbA kovászos kenyérsütés műhelyfoglalkozást most elérhetővé tesszük azok számára is, akik a hagyományos kovászos kenyeret ételallergia miatt nem fogyaszthatják, de nem szeretnének lemondani a fermentált ételek fogyasztásának pozitív hatásairól és nem utolsó sorban szeretik a kovászos kenyér ízét. (…)
TovábbGyertek haza, ludaim! – pedagógiai műhelyfoglalkozás népi játékkal, mesével
Őszi szokásokhoz kapcsolódó, pedagógusoknak szóló Kallós Örökség Műhelyt hirdetünk. Népmesével, játékkal és népi énekekkel, őszi termésekkel és szokásokkal kapcsolatosan egy olyan műhelyfoglalkozást képzeltünk el, (…)
Az Erdélyi Hagyományok Háza és a Kallós Zoltán Alapítvány A Táncházmozgalom 50 éves évfordulója alkalmából megszervezi a Széki Szabadegyetemet.
Néprajzi előadásokkal, kerekasztalbeszélgetésekkel, kiállításokkal, koncertekkel és gyermekfoglalkozásokkal várjuk azokat akiket érdekel Szék kultúrája vagy a táncházmozgalom már magával ragadta. (…)
Az ünnep reggelén az istállókat zöld nyírfa-, gyümölcs- és bodzaágakkal látták el, hogy állataiktól távol tartsák a gonosz erőket. A székelyföldi és a gyimesi gazdák úgy véltétk, hogy ha pünkösdkor esik az eső, (…)
TovábbMájus 16 Nepomuki Szent János napja. Szent János cseh pap, egyházjogász, keresztény vértanú, Csehország védőszentje. XIII. Benedek pápa 1729-ben a szentek sorába iktatta. Szentté avatása után egyes nyelvterületeken a legnépszerűbb újkori szent lett. (…)
TovábbEz a nap a természet és az élővilág védelmének napja. Fontos, hogy mindenki figyelmét felhívjuk e jeles napra, hiszen környezetünk védelme mindannyiunk közös feladata.
1902. május 19 – én, Párizsban egyezményt kötöttek az európai államok a mezőgazdaságban hasznos madarak védelme érdekében. (…)
A magyar nyelvterület nagy részén május l-jére virradó éjszaka állították, illetve állítják a májusfát. Másik jeles alkalma pünkösd. A május elsején állított fákat pedig sokfelé éppen pünkösdkor bontják le. A májusfa, (…)
TovábbÁprilis 25-én ünnepeljük Márk napját. E nap jellegzetes szokása a búzaszentelés. Az egyházi külsőségek között, körmenet formájában megtartott szertartáshoz számos népi hiedelem kapcsolódott. A szentelt búzát -mint általában a többi szentelményt- nagy becsben tartották, (…)
TovábbAz ICOMOS 1983-ban határozta el, hogy meghirdeti a műemlékek világnapját, hogy ezáltal is felhívja a figyelmet a műemlékvédelem fontosságára, lehetőségeire és szükségességére. Világeseménnyé nőtte ki magát a 30 évvel ezelőtt meghirdetett kezdeményezés. (…)
TovábbA víz tisztító, termékenységvarázsló erejébe vetett hit az alapja a húsvéti locsolásnak is. Valamikor vízbevető, vízbehányó hétfőnek nevezték húsvét hétfőjét, ami utal a locsolás egykori módjára, tudnillik gyakran erőszakkal a kúthoz, a vályúhoz hurcolták a lányokat, és vödörszám hordták rájuk a vizet. A szagos vízzel, kölnivel való locsolás és a locsolóversike újabb keletű szokás városon és falun egyaránt.
A magyarszováti románok nagycsütörtökön gondosan kitakarították előbb a házat, utánna az istállót, majd a kertet, s az összegyűjtött szemetet estefelé meggyújtották.Hiedelmeik szerint ezáltal megakadályozták., hogy az elkövetkező tizenkét hónapban kígyók, gyíkok és békák jussanak be udvarukra. A magyar családok a nagycsütörtöki takarítás során összegyűjtött gazt csak másnap, nagypénteken reggel gyújtották meg a kertben,hogy „a tisztátalan béka képibe ne jöjjön be a házba”. A nagycsütörtöki rituális takarítással és tűzgyújtással elsősorban a kártékony állatokat próbálták távol tartani a kisebb gyermekektől, és ezzel a mérges kígyók marását és a béka rontó hatását megelőzni(Pozsony Ferenc-Erdélyi népszokások, 245. oldal).
A hét tárgya – Bolondok napja
Március 25 – én ünnepeljük a Gyümölcsoltó Boldogasszony napját. Az Angyali Üdvözlet napja. Jézus fogantatásának ünnepe. A gyümölcsoltó név jellegzetes magyar nyelvi fejlemény.
Az erdélyi románok szerint a tavasz kezdetét Alexié napja (március 17.) jelentette, amikor a fagyos föld felenged, s onnan a kígyók, egerek, legyek meg rovarok bátran előbújhatnak. A gazdák már korán reggel tüzeket gyújtottak a kertjükben meg az udvarukon, de a családi házat is megkerülték egy fáklyával, hogy azt a különböző rovarok elkerüljék. A kígyó és a gyík nevét ezen a napon ki sem ejtették, mivel a tiltás betartásával azok már nem okozhattak bosszúságot (Pozsony Ferenc – Erdélyi népszokások).
2000 óta Magyarországon is megtartjuk a Nemzetközi energiatakarékossági világnapot. Azóta minden évben március 6-a lett az egyik olyan nap, amikor a média és a zöld szervezetek felhívják a figyelmet a környezettudatosság és a fenntartható fejlődés fontosságára. A Föld természeti készletei folyamatosan apadnak, ezért fokozottan oda kell figyelnünk a rendelkezésre álló energiaforrások minél hatékonyabb felhasználására és a felesleges pazarlás megszüntetésére.
