Az előző évek nagy érdeklődésre való tekintettel idén is szervezünk egy kis létszámú kovászos kenyér sütő műhelyfoglalkozást, ahonnan a résztvevők saját kovásszal és remélhetőleg sok új információval felvértezve térhetnek haza. A műhely a Családi Majális és a Múzeumok éjszakája programsorozat keretén belül valósul meg, (…)
TovábbKövetkező Kallós Örökség Műhelyünkön pedagógiai műhelyfoglalkozásra kerül sor, ezúttal népi énekek és gyermekjátékok elsajátítására, gyakorlati útmutatására invitáljuk azokat a pedagógusokat, akik fontosnak tartják ezt a hagyatékot elmélyíteni és továbbadni a gyermekeinknek. (…)
TovábbA műhelyre a helyek beteltek, megértésüket köszönjük!
A paraszti háztartásokban régen különös figyelmet fordítottak arra, hogy a megtermesztett mezőgazdasági javak mellett olyan vadon termő növényekből is elraktározzanak, amelyek aztán az év során segítették a beteg családtagokat vagy csak egyszerűen élvezeti értékük miatt fogyasztották őket. (…)
Szent György- és Szent Mihály-naphoz kapcsolódó, pedagógusoknak szóló Kallós Örökség Műhelyt hirdetünk. Ez alkalommal egy olyan műhelyfoglalkozást képzeltünk el, ahol pedagógusként ötletet és gyakorlatot szerezhetsz arról, hogy hogyan lehet a népi kultúrát, (…)
TovábbA kovászos kenyérsütés műhelyfoglalkozást most elérhetővé tesszük azok számára is, akik a hagyományos kovászos kenyeret ételallergia miatt nem fogyaszthatják, de nem szeretnének lemondani a fermentált ételek fogyasztásának pozitív hatásairól és nem utolsó sorban szeretik a kovászos kenyér ízét. (…)
TovábbGyertek haza, ludaim! – pedagógiai műhelyfoglalkozás népi játékkal, mesével
Őszi szokásokhoz kapcsolódó, pedagógusoknak szóló Kallós Örökség Műhelyt hirdetünk. Népmesével, játékkal és népi énekekkel, őszi termésekkel és szokásokkal kapcsolatosan egy olyan műhelyfoglalkozást képzeltünk el, (…)
Az európai autómentes nap egy 1998 óta minden évben szeptember 22-én megtartott – a társadalom környezettudatosságát erősíteni hivatott – rendezvénysorozat, amely fel kívánja hívni a városlakók és a városvezetés figyelmét:
– (…)
Szeptember 14-én, a Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepén két történelmi eseményre emlékezünk: Krisztus keresztjének megtalálására, valamint visszaszerzésére.
A Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepe 335. szeptember 13-ára nyúlik vissza, amikor Jeruzsálemben felszentelték a bazilikát, (…)
Kisasszony napja volt sokfelé a cselédek szolgálatba lépésének az ideje. Ilyenkor kezdték a dióverést. Időjárásjóslás is fűződik ehhez a naphoz. Bugyborékos vagy ritkaszemű eső – esős időszakot jósol. Úgy vélték, hogy Kisasszony-napkor rózsát hány a nap. (…)
TovábbA Nemzetközi Konyhakerti Napot (World Kitchen Garden Day) 2004 óta rendezik meg világszerte mindig augusztusban, hogy a helyben termelt, organikus és legfőképp egészséges terményekre felhívják a figyelmet.
A kezdeményezéshez az elmúlt évtizedben számos ország megszámlálhatatlan konyhakertje, (…)
Ezt a napot a néphagyomány az ősz kezdőnapjának tekinti. Az e napi időjárásból jósolnak a várható őszi időjárásra. A Bertalan-napkor köpült vajnak gyógyító erőt tulajdonítottak.
Bertalan-nap a Mura-vidéken vajköpülő nap volt, (…)
Egészen a második világháború végéig erdélyben is az egyik legjelentősebb nyári ünnep volt. Zabolán úgy tartották, hogy az őszi búza elvetését közvetlenül az ünnep után lehet megkezdeni. Fenyéden közvetlenül Szent István király napja után, (…)
TovábbA közhiedelem szerint a dinnye e naptól kezdve már nem olyan finom, mert lőrinces.
A forint (régi nevén florint, németül gulden) népszerű pénzérme volt a középkorban, számos országban volt használatos fizetőeszköz. Nevét Firenze városáról kapta: latinul florentinus, azaz „firenzei”. Magyarországon először Károly Róbert kezdte veretni az aranyforintot 1352-től, firenzei mintára.
Szent Anna a hagyomány szerint Szűz Mária édesanyja, a bányászok, hajósok, anyák, szülő anyák védőszentje. Anna napján „szakad meg” a kender szára, így ezen a napon kezdték meg a kendernyüvést, azaz az érett kender kitépését, betakarítását. Sóvidéken ez az aratás kezdőnapja, és Zabolán is ezt a napot tartották legalkalmasabbnak a búza aratásának megkezdésére.
Július az aratás hónapja, ám Illés napja mégsem volt alkalmas mezei munkák elvégzésére. Ezen a napon a mennybe ragadtatott próféta, „Illés szekere hangosabban zörög”, azaz jellemzően nagy viharok dúlnak. Szerte a magyar nyelvterületen attól tartottak, hogy a vihar szétveri az asztagot, a villám felgyújtja a kazlakat vagy belecsap a mezőn dolgozókba. (Magyar Néprajz VII.)
A bíróságok napja megünnepelésének napjáról 2000. június 24-én döntött az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT), megtartására első alkalommal 2001-ben került sor. Az OIT július 15-ét a bírói hatalom gyakorlásáról szóló 1869. évi IV. törvénycikk kihirdetésének évfordulóját nyilvánította a bírák és az igazságügyi alkalmazottak ünnepnapjává. Ez a törvénycikk a magyar igazságszolgáltatás működésének meghatározó állomása volt. A jogszabály rendezte a közigazgatás és a bíráskodás elválasztását. Kiemelkedő jelentőséggel bír a bírói függetlenség deklarálása, amely szerint a bíró csak a törvénynek, illetve a törvényerejű szokásoknak volt alávetve. Ekkor szabályozták első ízben a bírák alkalmazásának szakmai feltételeit is. A törvénycikk hatályba lépésétől a bíró – a törvényben szigorúan meghatározott eseteket kivéve – elmozdíthatatlanná és áthelyezhetetlenné vált. A bíróságok napja munkaszüneti nap az igazságügyi alkalmazottak számára, minden bíróság zárva van.
A műanyagmentes júliusba bárki belevághat, mivel a kihívás célja tényleg nem az, hogy minél nehezebbé tegyük az életünket, és végletekben gondolkozzunk. A kihívás célja, hogy rávilágítson a rengeteg alternatívára, amelyeket olykor könnyebb, olykor nehezebb megvalósítani. De ha egyszer már hozzászokunk az új életmódhoz, valószínűleg nem is tudunk már máshogy dönteni a műanyagokkal kapcsolatban.
