Úrnapja a pünkösd utáni második hét csütörtökje. Ezen a napon tartott körmeneteknél ún. úrnapi sátrakat készítettek az oltárak fölé a falu különböző pontjain, újabban csak a templom körül. Az úrnapi sátrakat zöld gallyakkal, virágokkal díszítik. A gazdák az úrnapi sátrak nyírfaágait és virágait gondosan eltették, majd az állattenyésztés és a földművelés keretében, elsősorban gonoszűző, védő és termékenységvarázsló eljárásokban használták fel. Az erdélyi protestánsok úgy vélték, hogy ezen a napon rendszerint erősebb zivatar, ’nagy idő’ keletkezik. A Sóvidéken ilyenkor semmiféle mezei munkát nem végeztek. Hiedelmeik szerint villám sújtja azokat, akik ezt a hagyományt megszegik. Szovátán pedig azt tartották, hogy a legfinomabb retek csak az akkor elvetett magból kel ki.(Pozsony Ferenc-Erdélyi népszokások)
Úrnapjára a hét tárgya egy virágos tányér.
Az alábbi linken többet is megtudhatnak róla: https://bit.ly/3R0VPEo .
