🎨 Kallós Örökség Műhely – Tojásírás
📅 2026. március 20 – 22.
📍 Kallós Zoltán Alapítvány székhelye, Válaszút
Szeretettel hirdetjük meg különleges, hagyományőrző hétvégi programunkat, ahol a régi mesterségek újra életre kelnek a kezeink között. (…)
🎨 Kallós Örökség Műhely – Gyapjúfestés és növényi tinta
📅 2026. március 20 – 22.
📍 Kallós Zoltán Alapítvány székhelye, Válaszút
Szeretettel hirdetjük meg különleges, hagyományőrző hétvégi programunkat, (…)
‼ Kedves érdeklődőink!✨
Örömmel értesítünk benneteket, hogy a műhelyfoglalkozás helyei beteltek! 💛
Nagyon köszönjük a lelkesedéseteket! 🙏✨
A helyek már beteltek, de várólistára továbbra is fogadunk jelentkezéseket az alábbi elérhetőségen: orsolya@kallosalapitvany.ro, (…)
‼ Kedves érdeklődőink! 🌟🎄 ‼
Hatalmas öröm számunkra, hogy ennyien jelentkeztetek, azonban a műhelyfoglalkozás helyei beteltek. 💛
Nagyon köszönjük a lelkesedéseteket! 🙏✨
De az ünnepi hangulatból senki sem marad ki! (…)
Kallós Örökség Műhely – Őszi kincseink – felnőtteknek szóló műhelyfoglalkozás Macalik Kunigundával!
A falusi háztartásokban régen természetes volt, hogy a megtermelt javak mellett a természet adta ehető terméseket is megbecsülték. Ezeket nemcsak ízletes csemegeként fogyasztották, (…)
🥚✨ Árnyalatok – Kallós Örökség Műhely – Tojásírás és festés növényi festékekkel ✨🥚
📅 Időpont: október 17–18–19.
👉 Pénteken délután 17:00 órakor kezdünk.
👩🏫 Oktató: Fehér Gizella
📍 Helyszín: Kallós Zoltán Alapítvány, (…)
A Kézművesség Világnapja -amelyet 2014-től évente június 10-én ünnepelnek a Kézműves Világtanács (World Crafts Council) 1964-ben történő megalakulásának évfordulójakor- egy olyan globális jeles nap, amely elismeri és ünnepli a hagyományos kézművesség gazdag kulturális örökségét. (…)
TovábbJézus Szíve mozgóünnep – Úrnapja után 8 nappal, pénteken vagy a pünkösd utáni harmadik pénteken ünneplik.
Jézus Szentséges Szíve a katolicizmusban az imádat tárgya, amely Jézus egész emberiség iránti szeretetét jelképezi, (…)
Úrnapja a pünkösd utáni második hét csütörtökje. Ezen a napon tartott körmeneteknél ún. úrnapi sátrakat készítettek az oltárak fölé a falu különböző pontjain, újabban csak a templom körül. Az úrnapi sátrakat zöld gallyakkal, (…)
TovábbSzent Konstantint az ortodox egyház minden évben május 21-én ünnepli. A 274 körül született I. vagy Nagy Konstantin római császár volt 306 és 337 között. Konstantin az egyik legismertebb egyházi személyiséggé vált a milánói ediktumnak köszönhetően, (…)
Tovább1994-ben az ENSZ a család nemzetközi napjává nyilvánította május 15-ét.
Az ehhez a naphoz kötődő programoknak, előadásoknak a családról, mint ösztönző
erőről, biztos háttérről, menedékről, energiaforrásról kell szólni, hangsúlyozva azt, (…)
Május 6-a volt a Magyar Sport Napja. A kontinens első szabadtéri sportversenyét 1875. május 6-án Budapesten rendezte meg a Magyar Athletikai Club (MAC), Magyarország legrégebbi egyesülete. Az esemény emlékére 2000 óta ezen a napon ünnepeljük a magyar sport napját. (…)
TovábbMájus 1-je a munka ünnepe (korábban a munkások ünnepének is nevezték), melyet a nemzetközi munkásmozgalmak során harcoltak ki ünnepnappá. A legtöbb országban hivatalos állami szabadnap, amellyel a munkások által elért gazdasági és szociális vívmányokról emlékezünk meg. A története a brit ipari forradalomig nyúlik vissza, mikor az akkor még alapvetőnek tartott 10-16 órás munkaidő csökkentését tüntetésekkel és sztrájkokkal próbálták kivívni a munkások.
Idén kilencedik alkalommal szervezik meg az Egy nap népviseletben – Népviselet napja kezdeményezést április 24-én, szerdán. Célja, hogy felhívja a figyelmet határokon is átívelő közös értékeinkre, a népviseletek sokszínűségére és szépségére. A tavalyi évhez hasonlóan az esemény során a virtuális tér kapocsként szolgál az egymástól távol élő egyének és közösségek között, így erősítve összetartozás érzésünket.
A művészet világnapja, amelyet minden évben április 15-én ünneplünk, egy olyan nap, amely az egész világon összeköti az embereket a művészet szeretetével és elismerésével. Ez a nap 2011-ben, Mexikó és Törökország kezdeményezésére, a tagállamok egyhangú támogatásával került az UNESCO által ünnepelt napok közé, az április 15-i dátum apropója Leonardo da Vinci itáliai polihisztor 1452-es születésének napja. Az alapítás célja az volt, hogy felhívják a figyelmet a művészet globális jelentőségére és elősegítsék annak megértését és hogy hogyan járul hozzá az emberi élet gazdagításához. A művészet világnapja fontos nap, mivel lehetővé teszi számunkra, hogy elismerjük és tisztelegjünk minden művész előtt, akiknek köszönhetően a világunk szebb és gazdagabb hely lett. Ezen kívül lehetőséget ad arra is, hogy jobban megértsük a különböző kultúrák és országok művészeti hagyományait
A magyar költészet napját minden évben április 11-én ünnepeljük. A közel 70 éves hagyomány alapjai a munkásmozgalmi lírára épülnek, innen azonban relatíve hamar eltávolodott az ünnep, hogy egyetemesebben dícsérje a hazai költészetet. Noha a legelső alkalommal nyáron tartották az ünnepet még 1956-ban, amikor néhány évre rá 1961-ben ismét megemlékeztek a hazai költészetről, a Magyar Írók Szövetsége felvetette, hogy változtassanak az időponton. Így esett, hogy végül 1964-ben összekapcsolták az ünnepet József Attilával. A költő április 11-én született, ezért lett a dátum a magyar költészet napjának is dátuma.
A húsvéti ünnepkör zárónapja fehérvasárnap. Ekkor volt szokásban, elsősorban Zala és Somogy megyében, de a moldvai magyaroknál is a szertartásos barátságkötés szokása, a komálás, mátkálás. A komatálon többnyire hímes tojás vagy piros tojás, sütemény, gyümölcs és bor volt. A komatálat a nagyobb lányok a kisebbekkel küldték el a választott barátnőjükhöz, verssel beköszöntve:
Március 30 – ára esik idén Nagyszombat. Ezt a napot Erdélyben alkalmasnak találták a féregűzésre. Rendszerint az előző évben megszentelt barkával tüzet gerjesztettek, majd annak lángjánál újból meggyújtották a tüzet. Parazsát és hamvát gondosan összegyűjtötték, s a jó termés reményében szántóföldeken szétszorták, ezzel egyben a jégverést is el tudták hárítani. A plébános Farkaslakán reggel szentelte meg a vizet, amivel nyáron keresztet rajzoltak az erősebb vihar elé, hogy a jégesőt távol tartsák gabonatábláiktól. Rendszerint szentelt vízzel mosták meg a tehén tőgyét, közvetlenűl az ellés után. Általában az udvart és az istálót is behintették vele, hogy állataiktól távol tartsák a betegségeket meg a különböző gonosz, ártó lényeket (Pozsony Ferenc-Erdélyi népszokások).
