A 15. században társult Szent Flórián nevéhez egy történet, ami szerint gyermekkorában imájával megmentett egy égő házat. Ekkortól kezdődött tisztelete, mint a tűztől védő szentnek. Így vált a tűz erejét használó mesterségek védelmezőjévé, (…)
Magyar nyelvterület nagy részén május 1-jére virradó éjszaka állították, illetve állítják a májusfát. A májusfa, a zöld ág a természet megújhodásának a szimbóluma, és legtöbb esetben az udvarlási szándék bizonyítéka, szerelmi ajándék is. (…)
A mezőségi és a kalotszegi magyar falvakban egészen a közelmúltig Szent György napján vízzel, vagy szárazság idején tejjel locsolták meg a mezőről faluba tartó juhászokat, meg a nyáj élén haladó, zöld lombokkal felöltöztetett, (…)
Gyimesbükkben a húsvéti hímes tojást nagypénteken írják. Vannak olyan tájegységek, ahol különböző színűre festik a tojásokat, Gyimesben viszont csak a piros színt használják. Régen kizárólag növényi eredetű festékkel festették a tojásokat. (…)
Az ünnep célja az, hogy felhívja az emberek figyelmét az egészség⚕ megörzésének fontosságára. Az egészséget a legnagyobb mértékben befolyásoló tényező az éltemód, azon belül a táplálkozás és a mozgás. Régen az egészség biztosítása érdekében egészségvarázslásokat is alkalmaztak, (…)
Andersen április 2-án született, ezért ezen a napon rendezték meg először A gyermekkönyvek nemzetközi napját 1967-ben. A kezdeményezést a Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa indította, hogy felhívja a figyelmet a könyvek és az olvasás szeretetére már egészen fiatal korban. (…)
Ezen a héten szombaton, március 26-án lesz 96 éve, hogy Zoli bácsi megszületett Válaszúton. Egész élete során fontos volt számára szűkebb szülőhazájának, Mezőségnek zenéje, táncai, tárgyi világa és emberei. A népművészet és hagyományok morzsáinak gyűjtését a ‘60-as években kezdte el, (…)
Ezen a hétvégén jönnek a meleghozók! A bukovinai székelyek úgy tartották, hogy ha Benedek napján mennydörgést lehet hallani, akkor a nyár meleg és száraz lesz. Egészen a XX. század közepéig Erdélyben is élt az a hiedelem, (…)
Gergely napját a gazdasszonyok alkalmas napnak tartották a veteményezésre. A háziasszonyok Zabolán hagyományosan ezen a napon vetették el a hagyma és a fokhagyma magját. Mezei munkákra is alkalmasnak tartották ezt a napot. (…)
A farsang időszaka vízkereszttel, január 6-val kezdődik, és a húsvétvasárnapot megelőző 40 napos böjt kezdetével zárul. A farsangi szokások – többnyire február hónapban – farsang végére, farsang farkára összpontosultak, farsangvasárnapra, farsanghétfőre és húshagyókeddre. (…)
