Ezen a héten szombaton, március 26-án lesz 96 éve, hogy Zoli bácsi megszületett Válaszúton. Egész élete során fontos volt számára szűkebb szülőhazájának, Mezőségnek zenéje, táncai, tárgyi világa és emberei. A népművészet és hagyományok morzsáinak gyűjtését a ‘60-as években kezdte el, azóta számos kiadvány jelent meg gyűjtéseiből. Az erdélyi népi hagyományok átörökítéséért, a szórvány magyarság felkarolásáért és oktatásáért dolgozott. Nevelői hatása rendkívüli jelentőségű, mivel hosszú évek során fiatalok tömegeivel ismertette és szerettette meg a magyar népművészetet. Ma egy mezőségi, feketelaki ünnepi asztalközéppel emlékezünk rá, melyet édesanyjától örökölt.Ezen a többet is megtudhatsz róla!
Leltári szám:2003.20.01
Az asztalközép egy kis méretű terítő, abroszféle. Nevében is benne van rendeltetési helye, az asztal közepe. Általában ünnepen használták vagy a tisztaszobában volt az asztalon. Erdély egyes vidékein szokás volt, s így Mezőségen is, hogy az asztalt több rétegben, váltakozva vászon és gyapjú abrosszal terítették le és legfelülre került az asztalközép. Mivel elsődleges funkciója a díszítés volt, ezért ennek megfelelően készítették. Az itt látható darabot Kallós Zoltán az édesanyjától, Kiss Vilmától örökölte, aki Feketelakon született. Ez egy háziszőttes asztalközép, ami vagdalással és azsúrral, azaz áttöréses technikákkal díszített, körben horgolt csipke szegélyezni. Az S-alakú mintája ismert a díszítőművészetben, kígyósként, essesként, foglalásként, fehéresként is említik. (Magyar Néprajzi Lexikon aborsz; Tőtszegi Tekla: Kígyómotívum a mérai textíliákon)
