Július közepe fele közeledve a magyar nyelvterület nagy részén már megkezdőhetett a búzafélék betakarítása. Az aratás előkészítéséhez általában akkor fogtak, amikor a búza töve megszakadt. A kisgazdaságokban kaszával való aratást a gazda végezte, (…)
Ha nyár, akkor irány táborozni! Válaszúton is elkezdődtek a táborok. Július 3-án vette kezdetét az Ifjúsági Népzene- és néptáctábor az alapítványunknál. A fiatalok egy héten át tanulhatják a kalotaszegi és mezőségi néptáncokat, (…)
Mivel július eleje a magyar nyelvterületen sokfelé az aratás kezdetét jelentette, ezért a többi Boldogasszony ünneptől a sarlós jelzővel különböztették meg július 2-át. Sokfelé tehát Sarlós Boldogasszony ünnepéhez kötötték az aratás munkálatainak megkezdését. (…)
Erdély-szerte úgy tartották, hogy a Szent Ivánkor gyújtott tűz megvédi az embereket a különböző csapásoktól mint a jégeső, dögvész és jó lesz a termés. Sóvidék falvaiban úgy vélték, hogy ha ezen a napon esik az eső, (…)
A Remete Szent Antalhoz (jan. 17.) fűződő néphagyományokat sok helyen átruháztak Páduai Szent Antalra (júni. 13.). Ezért igen sok, állattartással kapcsolatos hiedelem és szokás kapcsolódott ehhez a naphoz. Például Gyergyócsomafalva székelyei láncon hajtották át a jószágot, (…)
Ez a ritka férfinév, amelynek névnapja éppen június 8-ára esik, meghatározza az egész nyár időjárását a népi megfigyelés szerint. A Medárd napi esőhöz sokféle hiedelm társul, például az őszi termésre vonatkozó jóslások. (…)
Holnap lesz a gyermekek napja. A Nemzetközi Gyermeknapot a világ számos országában megünneplik, általában június 1-jén. Az ünnepet először Törökországban tartották meg. Ma már a gyermeknap világszerte sokhelyen ünnepnap, megünneplésének ideje változhat országonként. (…)
Erdélyben a gazdák Orbánt tartották az utlosó fagyosszentnek, éppen ezért minden évben csak eddig féltették a fagytól a kisarjadt vetéseiket, gyümölcsfáikat . Hajdanán az erdélyi szász szőlősgazdák védőszentje volt, éppen ezért ilyenkor a szőlősök védelmére misét tartottak. (…)
Az erdélyi pásztorok hagyományosan Szent Konstantin napján terelték fel nyájaikat a havasi legelőkre. Akkor felértek a hegyekben levő pásztorszálláshoz, ott először kitakarították a téli hónapok alatt üresen álló esztenát, majd nagy gonddal meggyújtották az első tüzet . (…)
Ezen a héten van Pongrác, Szervác, Bonifác napja. Zabolán a magvakat úgy vetették el tavasszal, hogy lehetőleg ne keljenek ki fagyosszentk előtt. Az ókeresztény vértanúkat az erdélyi magyarok fagyosszenteknek nevezték, mert az időjárás ilyenkor rendszerint minden évben hirtelen hidegre fordult . (…)
