Február 24-e Mátyás napja, az egész magyar nyelvterületen közismert időjárás-jósló nap. Ehhez a naphoz fűződő szólásunk: „Mátyás, Gergely két rossz ember”, mely arra utal, hogy ezeken a napokon nagy hidegek szoktak lenni. (…)
Magyar nyelvterületen néhány helyen úgy tartják, hogy a kotló sikeres megültetésének napja és, hogy a verebek ezen a napon választanak párt. Régi szokás szerint a farsang a párválasztás ideje. Ez a húshagyói vénlánycsúfolásnak, (…)
II.János Pál kezdeményezésére 1993-tól február 11. a betegek világnapja. A betegségokok között régebben számon tartották a betegségdémonokat (mint pl. a csúz, íz, süly, guta, nyavalya), de ezeknél a nem bizonyítható „lényeknél” fontosabbnak tarthatók a rontó cselekvések sokféle fajtái. (…)
Szent Balázs püspököt mindenfajta torokbetegség gyógyítójának tartották. Legendája szerint megmentette egy özvegyasszony fiát, aki halszálkát nyelt. Az asszony hálából ételt és gyertyát vitt neki. Ennek emlékére szokás a Balázs-áldás vagy balázsolás. (…)
Az első kirakó játékot 1760-ban John Spilsbury térképész készítette Londonban, aki Anglia térképét a grófságok mentén vágta darabokra. Az így keletkezett kirakót az iskolai földrajz oktatáshoz szánta segédeszközül. A játék lényege, (…)
Régebben a nap időjárását pontosan megfigyelték, így tudták megjósolni a várható időt , amit a gazdálkodáshoz, mezei munkákhoz fontos volt tudni. Ehhez a naphoz is fűződik időjárási regula:
Ha Piroska napján fagy, (…)
A téli, hideg idő beálltával a paraszti viseletbe előkerültek olyan ruhadarabok, amelyeket az év többi részében nem hordtak, vagy kíméltek. Természetesen a felsőruházatban is megmutatkozott a hideg ellen való védekezés. Tőkés a bárány böréből készült, (…)
Január 6-án a katolikus falvakban országszerte szokás volt a víz- és házszentelés. A szenteltvizet a bölcsőtől a koporsóig felhasználták. Nagy szerepe volt az ember- és állatgyógyításban is. A víz tisztító erejébe vetett hit az alapja, (…)
Hamarosan végére érünk ennek az évnek is. Szilveszterkor a szokások és hiedelmek az emberi életre, az állatállomány és a termés bőségére vonatkoztak. Szilveszter éjjelén gombócfőzéssel, ólomöntéssel tudakozódtak a lányok jövendőbelijük neve és foglalkozása után. (…)
Karácsony a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe, Jézus születésének napja. A liturgiában ennek az ünnepnek is – akárcsak a húsvétnak – van előkészületi ideje, az adventi időszak és vigíliája is, december 24-én. (…)
