A téli, hideg idő beálltával a paraszti viseletbe előkerültek olyan ruhadarabok, amelyeket az év többi részében nem hordtak, vagy kíméltek. Természetesen a felsőruházatban is megmutatkozott a hideg ellen való védekezés. Tőkés a bárány böréből készült, szőrével befelé fordított mejjrevalóról, a kizárólag télen, szőrével kifele viselt ujjas kurta bundáról és a szőrével befele fordított ujjas kozsokról, ködmönökről tudosít a téli felsőruházatok tekintetében. (Tőkés Béla: Magyarpalatkai viselet. In: Ethnographia XLIX. 1-2. 1938.) A téli időszakban viselt ruhadarabokhoz kapcsolódva egy női mellényt válaszottunk hét tárgyának.
Ez egy mezőségi női bőrmellény vagy mejjes, amely a téli időszak ünnepi viseletének része. Egyedi megrendelésre készült juhbőrből, selyemfonallal sűrűn kihímezve egy szűcsmester által Losonczi Zsuzskának 1929-ben – a felirat tanúsága szerint. Mezőségen az ilyen mellények díszítéséből következtetni lehetett a viselő anyagi helyzetére, eszerint három típus létezett: egészcifra, félcifra és negyedcifra. Az itt látható juhbőr barnára festett. Szélein körben és a ujjrésznél bordó irharátéttel díszített, amire bárányprém került (kivétel a ujjrész). Különlegessége, hogy a gombok is bőrből készültek, rojtokkal díszítettek. A minták elrendezésében többnyire a szimmetria elve érvényesül, viszont ha megfigyeljük a mellény hátán lévő mintákat, akkor észrevehetjük, hogy a párban lévő minták színkombinációi pont hogy ellentétesek. (Kós Károly: Mezőség néprajza I. Mentor Kiadó. Marosvásárhely. 2000. 204. oldal)
