A húsvéti ünnepkör zárónapja fehérvasárnap. Ekkor volt szokásban, elsősorban Zala és Somogy megyében, de a moldvai magyaroknál is a szertartásos barátságkötés szokása, a komálás, mátkálás. A komatálon többnyire hímes tojás vagy piros tojás, (…)
Március 30 – ára esik idén Nagyszombat. Ezt a napot Erdélyben alkalmasnak találták a féregűzésre. Rendszerint az előző évben megszentelt barkával tüzet gerjesztettek, majd annak lángjánál újból meggyújtották a tüzet. Parazsát és hamvát gondosan összegyűjtötték, (…)
Az egész magyar nyelvterületen egységesen elterjedt a közvetkező, időjárással kapcsolatos mondóka: Sándor, József, Benedek/Zsákban hozzák a meleget!
Egészen a XX. század közepéig Erdélyben is élt az a hiedelem, hogy a madarak első ízben József napján (március 19 – én) szólalnak meg. (…)
1990 óta minden évben március 15-én ünnepeljük a magyar sajtó napját. 1848. március 15-én nyomtatták ki a magyar szabad sajtó első termékeit, a 12 pontot és a Nemzeti dalt. Ezen a napon hirdették ki a polgári sajtószabadságot is, (…)
Március 10-én a negyven vértanúra emlékezik a katolikus egyház: az Armenia Minorban és Kappadókiában állomásozó XII. légióban szolgáló 40 keresztény római katona 320 körül Sebaste városában szenvedett vértanúságot, a pogány Licinius uralma alatt: jeges vízbe vetették őket. (…)
Az Ökumenikus Világimanap eredete az 1870 – es évekre nyúlik vissza. Az amerikai asszonyok XIX. századi kezdeményezésére indult, világnap 1920 – ban lett, időpontja: március első péntekje. Ebben az évben ez a nap március 1 – re esik. (…)
Február 19-én van Zsuzsanna napa.Ezen a napon azt várták, hogy megszólaljon a pacsirta, mert a tavasz közeledtét jelzi. Azt tartották, hogyha alacsonyan repül a pacsirta, akkor még hideg idő várható, de ha magasan száll, (…)
Február 16 – án ünneplik Julianna napját. Az erdélyi földművesek úgy vélték, hogy ettől a naptól kezdve az idő rendszerint jobbra fordul, Aranyosegerbegyen pedig az asszonyok elkezdtek kotlót ültetni.(Pozsony Ferenc-Erdélyi népszokások)
Julianna ókeresztény vértanú volt, (…)
A legendák szerint Dorottya a keresztényüldözések idején élt előkelő családban. Miután kikosarazott egy római helytartót, a kor szadista szokásai szerint megkínozták, majd lefejezték. Lefejezése előtt a bírája gúnyosan azt kérte tőle, (…)
Február 2-án tartják a Gyertyaszentelő Boldogasszony napját. Erdélyben is általánosan elterjedt volt az a képzet, mely szerint, ha ezen a napon kisüt a nap, s a medve meglátja saját árnyékát, akkor gyorsan visszamegy barlangjába, (…)
