Február 19-én van Zsuzsanna napa.Ezen a napon azt várták, hogy megszólaljon a pacsirta, mert a tavasz közeledtét jelzi. Azt tartották, hogyha alacsonyan repül a pacsirta, akkor még hideg idő várható, de ha magasan száll, (…)
Február 16 – án ünneplik Julianna napját. Az erdélyi földművesek úgy vélték, hogy ettől a naptól kezdve az idő rendszerint jobbra fordul, Aranyosegerbegyen pedig az asszonyok elkezdtek kotlót ültetni.(Pozsony Ferenc-Erdélyi népszokások)
Julianna ókeresztény vértanú volt, (…)
A legendák szerint Dorottya a keresztényüldözések idején élt előkelő családban. Miután kikosarazott egy római helytartót, a kor szadista szokásai szerint megkínozták, majd lefejezték. Lefejezése előtt a bírája gúnyosan azt kérte tőle, (…)
Február 2-án tartják a Gyertyaszentelő Boldogasszony napját. Erdélyben is általánosan elterjedt volt az a képzet, mely szerint, ha ezen a napon kisüt a nap, s a medve meglátja saját árnyékát, akkor gyorsan visszamegy barlangjába, (…)
Január 22-én van Vince napja. A szőlőtermesztő gazdák jeles napja, akik ezen a napon az időjárás alakulását pontosan megfigyelték, és számon tartották, amiből bortermésükre következtettek: Hogyha szépen fénylik Vince, megtelik borral a pince. (…)
Január 21-én van Ágnes napja.Ehez a naphoz időjárási regula fűződik: „Ha Ágnes hideg, engesztel Vince, hogy teljék a pince”. A kiszombori várandós asszonyok sós vízben mosdottak ezen a napon, hogy a gyermekeik egészségesek legyenek. (…)
A román fejedelmi családból származó magyar főpap és diplomata, humanista történeti és földrajzi író, Oláh Miklós (Nagyszeben, 1493. jan. 10. – Pozsony, 1568. jan. 15.) Mohács után Mária királynő kíséretével, titkáraként Németalföldre ment és itt fejezte be legfőbb művét, (…)
A Béke Világnapja január 1. minden évben szerte a világban. VI. Pál pápa kezdeményezésére született és 1968 óta ünnep. Ez a nap arra figyelmeztet, hogy az előttünk álló új évben törekedjünk arra, (…)
December 27-én van János napja. E naphoz a borszentelés szokása kapcsolódott, mely a borvidékeken máig él. A szentelt bornak is – mint minden egyéb szentelménynek – mágikus erőt tulajdonítottak. Beteg embert és állatot gyógyítottak vele. (…)
Az erdélyi magyarok és szászok a karácsonyi ünnepek előtt rendszerint ezen a napon vágták le a disznókat. Pálpatakán a disznóölést nem tartották alkalmasnak újságra, tehár újholdra levágni, mert az, hiedelmeik szerint, (…)
