Április 14. – Virágvasárnap
Virágvasárnap Jézus Jeruzsálembe való bevonulásáról emlékezik meg a katolikus egyház, amely egyben a nagyhét kezdete is. Az szamárháton való bevonuláskor az ujjongó nép tiszteletadásként pálmaágakkal integetett, innen a latin elnevezés: Dominica palmarum, azaz pálma-vasárnap. Az egyházi liturgiában már az első századoktól gyökeret vertek a bevonulást felelevenítő szertartások, a hívek által magukkal hozott pálmaágak megáldásának szokása bizonyíthatóan a 8. század közepére nyúlik vissza. Azokban az országokban, ahol nincs pálma – mint hazánkban is – a korán bimbózó fűzfa vesszejét, a barkát szentelik meg a katolikus templomokban. A virágvasárnapi szertartás a barkaszenteléssel kezdődik, majd körmenettel folytatódik. A megszentelt barkát a következő év hamvazószerdája előtt elégetik, ezzel hamvazza a pap a híveket. (https://mult-kor.hu/mirol-szol-a-viragvasarnap-20150329)
A fűzfa barkája virágvasárnapi szentelés révén lett mágikus tárggyá. A szentelt barkához számtalan hiedelem fűződött, ezek változatait Európa-szerte megtaláljuk. A magyar nyelvterület nagyobb részén úgy tartották, hogy a barkát nem szabad bevinni a szobába, mert akkor sok lesz a légy. Szokás volt, hogy vihar közeledtekor a tűzbe dobtak néhány szemet, hogy a villám ne csapjon a házba. A szentelt barkának emelett a gyógyításban is fontos szerepe volt. (MNL, MN)
A közelgő Virágvasárnaphoz kapcsolódva ezen a héten egy keménycserép tányért választottunk, amelyen virágfüzér között egy kereszt látható.
Leltári szám: 2016.16.58 Lelőhelye: Kallós Zoltán Néprajzi Gyűjtemény
A keménycserép az agyagból előállítható edények egyik fajtája, amelynek alapanyaga fehérre égethető agyag. A fehér alapon díszes tányérok emlékeztetnek a porcelán kinézetére, amitől nagyon népszerű volt a tisztaszobák díszítésénél. Fenekén látható egy kétsoros vonalbélyegző, felső sorában „ÖZV. SCHÖPFLIN A.NE”, az alsó sorában „APÁT-FALVA” felirat. Ebből a feliratból tudjuk, hogy a tányér az apátfalvi gyárból származik, amely 1843-ban kezdte meg működését. Özvegy Schöpflin Armandné 1906. január 1-től 1909. február 26- ig bérelte a gyárat, így a bemutatott darab is ebben az időszakban készülhetett. Az ő vezetése idején változtatták meg a település nevét Apátfalváról Bélapátfalvára. Emellett az 1906-tól készültek vallásos jellegű tárgyak. Trianon után elveszett a felvidéki és az erdélyi piac, így az üzem 1928-ban megszűnt. (Csiffáry Gergely: A bélapátfalvi keménycserép https://library.hungaricana.hu/…/MEGY_HEVE_StudiaAgriensi…/… , https://www.heol.hu/…/kilencven-eve-megszunt-gyar-de-terme…/)
Object of the week
Palm Sunday is a Christian moveable feast that falls on the Sunday before Easter. The feast commemorates Jesus’ triumphal entry into Jerusalem. In most liturgical churches Palm Sunday is celebrated by the blessing and distribution of palm branches or the branches of other native trees representing the palm branches the crowd scattered in front of Christ as he rode into Jerusalem. Therefor the object of the week is a plate with floral ornamentation, with a cross in the middle. The plate is from Bélapátfalva and made of caolin clay.
