Június 13. Páduai Szent Antal napja, a katolikus egyház egyik igen kedvelt szentje. Nevéhez számos hiedelem kapcsolódik, az asszonyoknak dologtiltó nap volt, úgy tartották, ha lisztbe nyúlnak kelés nő a kezükre.
Zenta vidékén ezt a napot férjjósló napként tartották számon. Miután a kíváncsiskodó lány a jövendölésért egész nap kenyéren és vízen böjtölt, éjfélkor átlépi az ágyát, gyertyát gyújt, egy tükröt helyez maga elé és mondja:
Szent Antal kérlek,
Mutasd meg nékem,
A jövendőbelimet.
(Penavin 1988: 105)
Ehhez a szokáshoz kapcsolódunk a hét tárgyával, a borotválkozó tükörrel.
(MN VII.)
Leírás
Fából készült, borotválkozáshoz használt, talapzatos, álványos tükör (nevezik még álló, asztali, lábas, talpas tükörnek is). Felépítése a talprészből és a villásan kétfelé ágazó törzsből áll, a tükör ezek közt szeggel rögzített. Piros alapfestésű, esztergályozott, és kézzel festett. A talapzat és a tükröt közbefogó ágak zöld, fehér és fekete festett virágokkal díszítettek: fehér szirmok, fekete bibe. A borotválkozó tükört mutatós formája kiválóan alkalmassá tette ajándéknak, ebből következik a változatos és gazdag díszítés.
Anyag/ Technika
Fa, tükör/ Esztergályozott, kézzel festett
Méretek
M:29,3 cm; SZ: 18,2 cm; talpátmérő: 11,7 cm; tükörátmérő: 8,5 cm
Készítés
Gyűjtés
Magyarvista
