Az erdélyi és a moldvai magyar asszonyok számára dologtiltó napnak számított. Ezen a napon gabona magvakat tettek csírázni, vagy élő gyömölcságról vágott ágakat helyeztek vízbe. Karácsonykor a kisarjadt gabonából és a mesterségesen kivirágoztatott ágból a következő év termésére következtettek.
A Borbála-nap hiedelmei és szokásai hasonlóak a Luca-napéhoz, de a magyar nyelvterületen csak szórványosan terjedtek el. Borbála-napkor nem szabad fonni. A Mura-vidéken azért nem nyúlnak a rokkához, mert Borbála bedobná az ablakon az orsót, a fonál kóccá válna, és a marhák lábára tekeredne, azok pedig megsántulnának. Vannak erre a napra javasolt tevékenységek, így Göcsejben a tollfosztás, egyes baranyai falvakban a borfejtés.
Borbála napra a hét tárgya egy virágos asztalközép .
Az alábbi linken többet is megtudhatnak róla: .
