Általában Szent Ferenc hetét tartották a legalkalmasabb időszaknak az őszi gabonák elvetésére a háromszéki gazák. (Pozsony Ferenc: Erdélyi népszokások) Göcsejben is a vetésre legalkalmasabb hétnek az úgynevezett ferenchetet tartották. A Mura-vidéki és szlavóniai földművesek a Ferenc-nap körüli hetet búzahétnek nevezik. A gazdasszonyok nyírfaágat tettek a fészekbe, ha ilyenkor ültettek kotlóst, hogy a csirkék el ne pusztuljanak. Úgy vélték, a nyírfaág mindaddig, amíg ki nem kelnek a csirkék, megvédi őket az ártó, gonosz hatalmaktól. Vásárosmiskén pedig ez a nap volt a szüret kezdete. Előtte kanászostorral durrogtattak a hegyen a gonosz, rossz szellemek elűzésére.
Assisi Szent Ferenc napi szokásokhoz kapcsolódva, egy bor tárolására alkalmas pereckulacsot mutatunk nektek.Ezen a többet is megtudhatnak róla.
Leltári szám: 2017.02.29
Formája miatt pereckulacsnak emlegetett boros, vagy pálinkásedény. Nevét a formájában igen hasonló süteményről kapta. Nem csoda, hiszen a kerek perec a paraszti ételek között ismert volt. Piaci árunak és ünnepi ételnek is készítették. Az ilyen alakú kulacsokat általában egy körré formált agyag tömlőből csinálták a fazekasok. Sokszor egyediek voltak és megrendelésre készültek. Ennek a darabnak előnye, hogy körben fülei vannak, amikbe ha szíjat fűzünk könnyen hordozhatóvá válik.(Magyar Néprajzi Lexikon kulacs) A pereckulacs külső oldalfalán színtelen máz alatt barna alapon fehér írókás, kékkel, zölddel és sárgával színezett díszítmény. A díszítményt a szíj átfűzésére kialakított fülek tagolják: a lábak és az alsó fülek, illetve az alső és felső fülek között virágcsokor, a felső fülek és a nyak közötti részen kerek virág találhayó. A minta háttere sűrűn pontozott (bsbókázott). Nagyaka kékre, lábai fehérre színezettek.
Tordai pereckulacs
Pereckulacs
Agyag, máz/korongolás, írókás festés
M: 21 cm; Átmérő: 16,5 cm; Vastagság: 4 cm
- század második fele
Használat: 19. század második fele, 20. század
Torda, Erdély
