A napokban hivatalosan véget ért az iskolai tanév. A dolgok megszokott rendje szerint minden gyermek ünneplőbe öltözve búcsúztatta volna az évet és köszöntötte volna a vakációt. Idén nem így történt, ezért a rendhagyó tanévzárásnak megadjuk a módját, mutatunk egy fényképet négy, ünneplőbe öltözött kisiskolás korú széki lányról.
Az elmúlt hónapokban az időnk nagyobb részét otthon töltöttük a család kötelékében. A gyermekek kikerültek az addig megszokott iskolai közegükből. A tanagyag, az új ismeretek elsajátításának helye áttevődött az otthonokba. Van ebben egy kis párhuzam a hagyományos paraszti társadalomban nevelődött gyermekek tudásának megszerzésével, aminek az elsődleges helye a család volt. A cél azonban más, mint a mai iskolarendszerben: a családi gazdaság feladataiba való belenevelődés. Játékos formában megkezdődhetett ez a tanulás már 4-5 éves korban. Emellett fontos volt a nevelés. Az, hogy a család egységén kívül egy nagyobb egységbe, az adott közösségbe is beilleszkedjen, a csoport által képviselt normákat és szerepeket elsajátítsa. Ezeket szolgálta, – mint a mai kép hátterében is látszik – hogy, a gyermekek idejük nagy részét szorosan a családdal és a közösség különböző korosztályaival összefonódva töltötték. Ezt írta át a kötelező iskoláztatás. Ahogy nőtt az iskolában töltött évek száma, és a vakáció inkább csak a nyári hónapokra szorítkozott, a gyermekek időbeosztása és munkához való kapcsolata átalakult. A család szerepe is megváltozott ezalatt. Az egyoldalú, otthoni nevelés mellett folyamatosan egyre nagyobb teret nyert az iskola, a mindennapi életben való tájékozódás. (Magyar Néprajz VIII.)
Részletek a képről EZEN A LINKEN olvashatóak!
